Vallások - Keresztények is vannak a pokolban!

Vallások – Keresztények is vannak a pokolban!

Rendkívüli trilógiás hírt szeretnék bejelenteni mély fájdalommal, keser-édes érzésekkel, késszúrásos szívveréssel, melankolikus állapotban, sokkos hangnemben, szédítő sóhajtással mindenkinek! Természetesen más vallásokhoz, világnézetekhez tartozók megfogják ezeket cáfolni, de a halál után minden igazság kifog derülni, vagy amíg tart ez a korszak illetve, amíg el nem fog jönni az elragadtatás.

1. Vannak démonikus vallások, amik az egész világon hirdetik, hogy nincsen pokol - és ezzel gyakorlatilag éppen oda taszítják őket!

2. Minden olyan vallás, ami a kereszténységen kívül van hamis vallás és minden olyan más vallásos személy, aki Jézus nélkül hunyt el, mert nem fogadta be - az mind pokolra került!

3. Minden olyan személy, aki valaha élt itt ezen a Földön és sosem hallott Jézusról - azok az örök kárhozatra kerültek. Bizony elég sokan halnak meg világszerte, akik sosem hallottak a Megváltóról! Ma is tömegek élnek úgy, hogy fogalmuk sincs kicsoda Jézus!

Ez a cikk az előző folytatása is egyben, de a sorozat folytatása is. Mivel tudom, hogy sokan nem szeretnek olvasni, főleg nem regényeket, ezért próbálok mindig reklámszerűen és röviden a lényegeket kiemelni és úgy értekezni! Megtehettem volna azt, hogy mindent egyszerre leírok, de túl sok lenne! Most sem mindent fogok leírni, mert lennének más érdekességek is, de most vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehetséges az, hogy keresztények is vannak a pokolban?!

Remélem sikerült elolvasnotok a Máté 7. fejezetét kedves Befogadók! Nem fogunk mindent megbeszélni, de nézzük meg néhány dolgot:

Első igerész: „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.”

Mindkét kapu szoros, tehát nehéz bemenni azon. Ugyanúgy szenvednek és nyomorognak a hitetlenek is, mint ahogy a keresztények is – ebben nincs különbség. A különbség az út között van. Az egyik ugyanis a széles úton jár, míg a másik a keskeny úton. A széles úton sokan járnak és a végállomás: veszedelem. A másik úton viszont kevesen járnak és a végállomása: élet. Kik azok, akik ezen a két úton járnak? Egyáltalán mit jelent az, hogy széles út vagy keskeny út?

Először is tisztázni kell azt, hogy Jézus mindig példázatokban beszélt, mert tudta, hogy sokan csak azért hallgassák meg, mert kíváncsiak voltak, de nem volt valódi hitük. A példázat értelmezése viszont már nekünk szól, akik el is hisszük, amiket Jézus mondott. Ehhez viszont elengedhetetlen az, hogy ne kutassunk mélyebben a Bibliát. Tehát mind két úton járhatnak hitetlen és keresztények is. Hogyan lehetséges az, hogy keresztények is vannak a pokolban?

Erre a kérdésre két válasz is lehetséges:

Az első az, hogy azért, mert ezek csak a szájukkal hittek Istenbe, de a szívük még mindig sötét volt. De úgy is fogalmazhatom, hogy még mindig nem tértek meg! Most is vannak olyan keresztények, akik a keskeny úton járnak, és azt hiszik, hogy örök életük van. Ezek a személyek még mindig úgy beszélnek, ahogy a világ, még mindig úgy él, ahogy a világ, még mindig úgy öltözködik, ahogy a világ, de előfordulhat, hogy a kegyesség látszata megvan bennük, de annak ereje csődöt vall! A másik lehetséges válasz a kérdésre az, hogy ezek a hívők kettős életet éltek, de úgy is mondhatnám, hogy kétszínűek voltak. Valamikor befogadták Jézust a szívükben, de ismét visszamentek a világban, és ezért kerültek pokolra.

Második igerész: „Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik.”

Évekkel ezelőtt végeztem egy kutatást! Kíváncsi voltam arra, hogy mások hisznek-e Istenben és arra is, hogy hányan nem? A másik dolog, amire kíváncsi voltam, hogyha hisznek Istenben, akkor miért nincs itt is egy gyülekezet, ahol összejöhetnénk és dicsérnénk az Úr csodálatos nevét. Kimentem emberekhez a saját szülőfalumban, - Alsószentmártonban - és megkérdeztem őket, hogy hisznek-e Istenben? És mit gondoltok mit válaszoltak? Nos, a jó hírem az, hogy a 99 százaléka azt válaszolta, hogy hisz! Mégis az alig 1200 lakosú községből - azóta több, mint 1300-ra növekedett a lakosok száma - volt két személy, aki azt válaszolta, hogy ő nem hisz! Bizonyára sokan tudjátok, hogy Alsószentmárton az ország első romafalva! Ha eddig nem tudtad, akkor most sem volt késő megtudni! Sokan tévesen azt hiszik, hogy a romák kivétel nélkül hisznek Istenben. Akkor azt üzenem nekik, hogy vannak romák között is hitetlen emberek!

A másik dolog, amire rájöttem kutatásom során az az, hogy miért is van szükségünk hitre? Feltettem magamnak a kérdést: Miért kell egyáltalán hinni? Mielőtt válaszolnék, kanyarodjunk vissza az igerészhez.

A fa az embernek a metaforája! Két fáról, vagyis embertípusról beszél itt Jézus! Az egyik jó fa és jó gyümölcsöket terem, a másik rossz fa, tehát rossz gyümölcsöket is fog teremni. És azok a fák, amelyek nem teremnek gyümölcsöket, elégetnek! De mik ezek a gyümölcsök? Erre is visszatérünk még, de most nézzünk meg egy másik igerészt, hogy teljesebb legyen a kép!

Harmadik igerész: „Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.”

Figyeljük meg, hogy ezek a részek keresztényeknek szól! Hívőknek, akik Uramnak szólítják Jézust! De mégis azt válaszolja nekik, hogy sohasem ismertelek titeket! Ezek ugyanúgy Démonokat űztek, hatalmas dolgokat végeztek, és mégis az útnak a végállomása: örök kárhozat! Mit csináltak rosszul vagy mit kellett másképpen tenni? Hol rontották el? A választ ugyanebben a fejezetben találjuk meg, ami egyben a negyedik igerész is.

Negyedik igerész: „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.”

Most pedig megkérek minden kedves olvasót, hogy kössétek be a biztonsági öveteket, mert megint felemelkedünk még magasabbra, és szédületes, sokkos, keser-édes, tragikus, esetleg sokaknak nem lesz kellemes, de nem is fog tetszeni a következő sorok, de ha úgy érzed, hogy nem akarsz tovább velem utazni szellemben, akkor szépen megkérlek, hogy szállj le a „Rapture F-16 nevű utasszállítóról” mert számodra elérkezett a végállomás!

Ismét magunk között maradtunk! Jöjjenek a válaszok! Az első kérdések között az szerepelt, hogy miért van egyáltalán hitre szükségünk? Arra nem fogok most kitérni, hogy mi a hit, de elmondom, hogy a hitünk határozza meg cselekedetünk sorozatait. Mondok egy példát: paráznaság. Az a keresztény, aki megtartja mind a 10 parancsolatot, az nem fog paráználkodni. Sokan nem tudják, hogy mit jelent az, hogy ne Paráználkodj, de elmondom nektek ezt is. Ha valakinek van egy felesége, és ha valaki mással bújik ágyban,- akkor ez már paráznaságnak számít. De az is paráznaság, ha valaki házasság előtt végez nemi aktust valakivel. Az a fajta hívő, aki azt hiszi, hogy ez nem bűn, akkor máris paráználkodni fog. A hitünk meghatározza azt, hogy mit cselekszünk. Mondok egy másik példát: lopás. Az a fajta hívő, aki azt fogja gondolni, hogyha egyszer lopok még nem bűn, és kegyelemben él, akkor mindig is fog lopni életében évente talán egyszer. Viszont az a hívő, aki, hisz a Pokolban és azt is elhiszi, hogy örökké tart a kárhozat, akkor már nem fog lopni egyszer sem életében, mivel azt is tudja, hogy az egy bűn is bűn. Arról is tud, hogy egy bűn miatt is ellehet kárhozni! A hitünk határozza meg cselekedetünk sorozatait, tehát azt teszünk, amiben hiszünk. Arról beszélünk, amiben hiszünk, mert azzá is válunk, amiben hiszünk.

Tehát évekkel ezelőtt kimentem a faluban és megkérdeztem tőlük, hogy hisznek-e Istenben? Két ember kivételével mindenki igent mondott. Ekkor jöttem rá ezekre a nagyszerű felfedezésekre! Mi a helyzet az amerikai és az európai keresztényekkel? Amerika ma inkább egy istentelen kultúrán alapul, mint Isten igéjén és Európában sem rózsás a helyzet! Sőt Amerika ma egyenlő a bibliai Szodoma és Gomorával, mivel az egész kontinensen elfogadott lett a melegházasság! Egyre több a langymeleg és Isten igéje szerint az Atya ezeket ő kiköpi a szájából, mert sem melegek, sem hidegek.

Kedves olvasók! Eljött az idő, hogy cselekedjünk is, és ne csak higgyünk Istenben. Mert hinni majdnem mindenki hisz Istenben, de még az Ördögök is hisznek benne, és mégis rettegnek tőle. A Jelenések könyve szerint Isten nem a hitünk alapján, hanem a cselekedeteink alapján fog elítélni! Éppen ezért arra buzdítok mindenkit, hogy teremjünk jó gyümölcsök, de ne a jót tegyétek, mert ez is veszélyes. Tudjátok hány jó ember van ott lenn? Mert a jó cselekedetek önmagában nem ment meg minket. Nem jó cselekedetek által nyerünk üdvösséget, de az üdvösségről is tudnék bővebben írni!

Sok keresztény azt hiszi, hogyha életében egyszer elmondott egy „Mi Atyánkot” vagy, ha egyszer olvasott a bibliából vagy elmondta a megtérők imáját, akkor üdvözülni fog. Örök létében mélyen fog bánkódni, örök kínlódás mellett az ilyen, amikor mégis a Pokolban fogja magát megtalálni! És hogy bizonyítsam is, hogy nem én találtam ki ezeket, itt van egy igevers:

„Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.”

( Jakab 2, 26)

De tessék csak elolvasni az egész fejezetet! Mert itt is a hitről van szó!

Eljött az ideje, hogy jó gyümölcsöket teremjünk. De mik ezek a jó gyümölcsök? 

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.” (Gal. 5, 22-23)

Eljött az ideje, hogy ne csak a szánkkal legyünk hívők, hanem a cselekedetünkkel is, és nélkülözhetetlen az, hogy ne imádkozzunk mindennap, hogy ne olvassunk naponta a Bibliából legalább egy fejezetet! Legyen egy valódi, mindennapos kapcsolatunk Jézussal!

Záró gondolatokkal búcsúzok minden kedves csoportfigyelőktől:

Úgy gondolom, hogy nekünk utolsó idők keresztényeinek - ezalatt a tényleges hívőkre gondolok és nem az álszentekre - egyre inkább nehezebb lesz végig menni a keskeny úton, sőt, ahogy haladunk időben a sötétség és káosz felé, mert egyre több erkölcstelenség, erőszak, bűn, perverzitás, hülyeség, butaság, mocsokság kerül napvilágra, és egyre inkább fokozódik. Ahogy egyre közelebb érkezünk a végidők felé, egyre inkább keskenyebb lesz az út. Ha az út is keskeny lesz, akkor értelemszerűen kevesebben is fognak üdvözülni. Az előbbi sorokat a következő igével szeretném alátámasztani: „ És ha az igaz is alig menekül meg, hová lesz az istentelen és a bűnös? ( 1Péter 4:18)

Viszont Jézus megígérte nekünk azt is, hogy aki mindvégig kitart, az üdvözül (Mt 24:12-14).

Én kívánom mindenkinek, hogy menjünk végig az úton és sohase forduljunk vissza! Haladjunk végig a kereszt útján, ami sosem könnyű, és az út végén reménykedek abban, hogy sok családtagokkal, rokonokkal, ismerősökkel, felebarátokkal ismét találkozhatunk majd!