Keserű Valóság - Egy 20 éves egyetemista a nyolcadik emeletről ugrott a pokolban

Keserű Valóság – Egy 20 éves kollégista a nyolcadik emeletről ugrott a pokolban

2020. 01. 20-án a következő cikket olvastam a 24.hun:

„ Szombat hajnali 1 órakor kiugrott a lakószobájából, a Markusovszky Lajos III. Kollégium 8. emeletéről a Debreceni Egyetem 20 éves hallgatója – írja a dehir.hu.

A 20 éves kollégistát súlyos, életveszélyes sérülésekkel a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházba szállították, ahol megműtötték, de az életét a gyors orvosi beavatkozás ellenére sem sikerült megmenteni. Az esetet a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja.

A kollégium vezetése az érintett családjának minden szükséges segítséget megad, a kollégiumi társaknak a történtek feldolgozására már az eset után, a hétvégén is mentálhigiénés szakembert biztosított.” 

Keserű valóság:

Amikor először elolvastam a cikket eszembe jutott az, hogy ugyanez az eset megtörténhetett volna az 501. sz. Csizmazia Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola kollégiumában 10 - 12 évvel ezelőtt az egyik szobatársammal, de el is felejtettem, mert a végére viccnek állította be az egész esetet. Az történt ugyanis, hogy amikor egyik este benyitottam a szobámban - látom, a társamat leguggolni látom az ablakpárkányon. A szobatársam kérdéseket intézett hozzám, amitől arra következtettem, hogy tényleg megakarja tenni. Én meg nem tétováztam, hanem azonnal mondtam, hogy jöjjön le, hagyja abba, és ne szórakozzon. Határozottan emlékszem arra is, hogy megkért engem, hogy mondjam egy okot, amiért ne ugorjon le a legfelső emeletről. Én meg erre azt válaszoltam: hogy fontos személy vagy. Ha embereknek nem is, de Isten számára nagyon értékes vagy. Ezután a szobatársam lejött az ablakpárkányról és átölelt és megköszönte a szép kijelentéseket. Így visszagondolva a mai napig sem tudom biztosan, és nem is beszéltünk erről soha, hogy valóban leakart-e ugorni vagy csak szívatni akart. De én, ahogyan akkor- most is halálosan komolyan venném az jellegű dolgokat és nem tétovázva megtennék mindent annak érdekében, hogy a gonosz terve meghiúsuljon. 

Vajon mi lett volna, ha nem lettem volna ott? Akkor ma már nem élt volna a szobatársam és ugyanúgy végzett volna, ahogyan a debreceni hallgatóval? Akkor ő is a pokolban ugrott volna?

Talán ezekre a kérdésekre soha nem fogok választ kapni, hacsak az Örökkévaló az örökkévalóságban nem jelenti ki nekem. 

Források:

https://24.hu/belfold/2020/01/20/debrecen-kollegium-ongyilkossag/